Január 21.

Január 21.

Tengerszem hártyás jegén táncolsz, hóval borított jegenyefenyők alatt. A hó szinte izzik körös-körülötted, gyöngéd kékre halványítva az éjjel feketéjét, a telihold elmosódik a párában, és mintha higanyezüstöt verítékezne, szellemképesek a csillagok, s oly közel hajol az ég a földhöz, hogy már-már összeölelkezik vele. Rideg gyönyörűség, téli mese. Az életed. Táncolsz, félszegen, attól tartva, hogy beroppan alattad a vékony jég, táncolsz, részegülten, már nem törődve a jeges mélységgel, s egyszer csak felemelkedsz. Felujjongsz, hiszen szárnyalsz, ám ekkor elbotlasz, kékre-zöldre ütöd magad, de felkelsz, és kezded elölről, és folytatod, amikor megroppan a jég, és térdig merülsz a vízbe, kibotorkálsz és táncolsz, mígnem merevre fagynak a csontjaid, táncolsz lassulón, hanyatlón, s ha kibírod, felébred a Nap és megmelenget.
Vavyan Fable

Mosoly. Mert melenget a Nap, belülről. Akkora hitnek kell lennie bennünk, amely segít rajtunk! Ez az első! Tegnap kaptam pár sort útmutatóul:

"Ha az elméd nyugtalan, negatív, boldogtalan,

- a munkáddal,

- a kapcsolataiddal,

- a pénzeddel,

- a kielégítetlen vágyaiddal

kapcsolatos gondolatokkal van elfoglalva, nem tudsz

az élet pozitív dolgaira koncentrálni.

Ily módon pedig elkerül a béke, és egy boldogtalan világhoz vagy láncolva.

Kezd el Itt és Most - láss hozzá, és formáld át, fogalmazd újra az életed egy új, pozitívabb módon." (Zen kapu - 37.)

Nagyon találó szavak, mondatok, de érzéseim szerint ez szerencsére csak kis részben igaz rám. Az Itt és Most már megtörtént, hiszen a kapuban állok, de nem akarom döngetni,lassan úgyis kinyílik!!!! J