Február 14.
"A szeretetnek melege van a természet hidegében,
világossága van az élet sötétségeiben,
és a szeretetnek ajkai vannak,
amik mosolyognak velünk az örömben,
és lecsókolják könnyeinket a fájdalomban." /Gárdonyi Géza/
A szeretet, a törődés, az odafigyelés egymásra. Oly apró dolgokon múlhat bármi. Egy szó, egy pillantás, egy mozdulat. Észre sem vesszük, mennyit árthatunk vele. Mégis milyen kevesen vesszük érdemben figyelembe. Ez mind-mind a kapkodás, rohanás velejárója, de sosem késő Állj!-t mondani, megpihenni. Apró hajlandóságot mutatni az együttműködésre. Amikor azt hisszük, milyen sokat éltünk már, milyen sok tapasztalat van mögöttünk, milyen sok tudás, akkor ez így is van. De messze nem lehetünk elégedettek egyikkel sem, hiszen minden nap tanít valami újat, valami fontosat, csak észre kell vennünk, mi is volt az. Apró szikrái a szeretetnek, egy nevetés, mosoly, egy mozdulat, egy pillantás, egy szó, egy gesztus. Akár felénk, akár másoktól másoknak, mégis tanulságul szólóan. Csak észre kell venni! Engedjük ezt meg magunknak! Titkos szavaink: szeretet, türelem, hit, bőség (és nem csak az anyagiakra gondolok!), hála, ITT ÉS MOST! Mitől titkosak? Mert titkos erejük van!! J Mert titok számomra, miért nem előbb fedezzük fel őket, mint amikor…mert ugye mindenkinél máskor jön el..ha eljön. Pedig mennyivel egyszerűbb velük az élet!!! J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése