Február 10.

Február 10.

Életkorunktól és körülményeinktől függetlenül soha nem mentesülünk teljesen mások befolyásától. A lényeg az, hogy olyan kivételes emberi lényeket találjunk, akiknek személyisége és teljesítménye ösztönöz, lenyűgöz és megihlet minket, azután pedig igyekezzünk hasonulni a legjobb tulajdonságaikhoz. Jim Rohn

J és J és J és így tovább !!!!!!

Sokat mentem tegnap és a lényege, hogy előrébb is jutottam vele! J Elkezdtem „szórni „a meghívókat, szerződést írtam alá, hitelügyben volt találkozó stb…

És beszélgettem. Beszélgettem az asztal egyik oldalán délelőtt, majd a másik oldalán délután. És kaptam, kaptam sok-sok szeretetet, odafigyelést, törődést, segítséget, hálát. Én annyira másképpen éreztem magam, mint ahogy tegnapelőtt, amiről két napja írtam! Helyre sikerült tennem magamban a pénteki tanításommal kapcsolatos dolgokat, elhatározásra jutottam. Nálam nem megy mindig könnyen, mert majd mit szólnak a MÁSOK! Megtanulom, hogy ÉN irányítom az életem. Ez már egy követ gördített le rólam. Majd az asztal egyik oldalán lévő beszélgetés, amin nem győzök ámulni. Ámulni azon, hogy mennyire megnyugtatott az az egy – másfél óra, hogy az ember beszél folyamatosan (nálam ez megy, ugye…) mégis úgy érzi, mintha ő hallgatta volna végig az adott időt. Mármint, hogy abban a másfél órában, mintha én hallgattam volna egy előadást. A szavaim valamilyen módon visszakerültek hozzám kívülről, …ajjjaj, bonyolódok. J Röviden: meghallgattatott a szavam.

Aztán délután bejött hozzám köszönetet mondani valaki, aki e blog megírására ösztönzött. Megköszönte, hogy érdeklődöm felőle, hogy filmet ajánlottam neki. Próbáltam ismét erősíteni a szavaimmal, remélem, hogy valamennyire sikeredett napfényt csalnom a tegnapjába!

Aztán jött az e-mail, amitől elállt a szavam. Nos, felé a mai idézetem! És köszönöm, hogy tegnap ismét találkoztam Vele, és hogy azt írta, fontos volt a tegnapi nap! Igen! Nincs még vége a felsorolásomnak! Majd találkoztam hazafelé régi ismerőssel, aki gratulált az estemhez, mire azt mondtam köszönöm, de majd utána! És ő, az üzletasszony azt felelte: már az is gratulációt érdemel, hogy eddig eljutottál! És tényleg! Mekkora munka volt! Visszatekintve? Egyáltalán nem tűnik annak, mert azt csinálom, amit szeretek, mert célom van, és további terveim! Csak néha ….Nincs csak néha! Értek még apróbb örömök is, nem siklok el felettük, pl, az est szervezője is eljön, mert kíváncsi rá(m), hogy azt mondták gyönyörű vagyok! Hölgyeim és Uraim! Igen, mindez belülről fakad! Mert ha ragyogsz is , ha nem is, észreveszik. Szeretnék ragyogni még, mert köszönöm, jól vagyok!!! J Itt és Most!!!!