Szeptember 23.
Most már tudja, hogy az elhagyott régi világ, úgy amint van, üres, hazug és jelentéktelen, neki semmit sem mondhat, semmit sem adhat. Csak az igazán övé, ami benne van, amit él és érez. Ez az új, drágán szerzett igazság pedig végtelenül sokat ér, többet, mint az elpazarolt évek, a város minden hiúsága, bűne, szégyene. És ha így van, mégis nyert. Nem hiába szenvedett.
Mika Waltari
És kedves Barátnőm kommentálta: A régi világ a múltunk. Nagyon jó volt, szerettük. Életünk része. De elmúlt. Most a jelent éljük... és szeretjük, ugye? Nagyon-nagyon. Ha így van, van esélyünk tovább lépni. De csak így lehet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése