Érzések

Október 23.

Napok óta nem írtam. Pörögnek az események, sodor az ár, és KÖSZÖNÖM, jól érzem magam.

Valami hihetetlen új és mégis ismerős állapotban vagyok. Deja vu, vagy valami olyasmi.

Nem tudom megfogalmazni, még nem. De mivel jó érzés, ezért még nagyobbra tárom minden befogadó képességemet, hogy jöjjön a JÓ!

Most leírom, amit két napja szerettem volna. Hazafelé a buszon az ősz esős arcát mutatta.

Ahogy az ablakon kinéztem, azt vettem észre, az esőcseppek kottaképet alkotnak az üvegen.

Csak az ötvonalas rendszer hiányzott

, mégis olyan felemelő látvány volt, azt gondoltam az ősz így muzsikál. Majd másnap, ugyanott, szeszélyesen, másik arcát mutatva pirosló naplementébe csodálkoztam.

Színek, dallamok, illatok, ma és a múlt. Ez vesz körül. Most a rádióban olyan zenék szólnak, amik mind valamilyen emléket idéznek meg bennem. Bár ezen nem csodálkozom, mert bármilyen szituáció legyen, azonnal asszociálok egy dalt. Kavarog a fejemben a sok dalszöveg, dallam, de ettől olyan gazdagnak érzem magam.

Csapongok… Mint a gondolataim is…

A tegnapi beszélgetésem újdonsült barátnémmall is… kellett…

mindegy ki kezdeményezte a találkozást, az már úgy zajlott, mintha legalább évek óta ismernénk egymást. Mondjuk nekem ezek a dolgok azért nem hatnak újdonságként, mert mindig azt hittem, aki meghallgat, az meg is ért. És velem van… Pedig húúú d e nem így volt. Megnyíltam, mint a virág, aztán visszaéltek vele. De ezeknek mind így kellett történniük ahhoz, hogy rátaláljak olyan emberekre… akikkel ezután találkozok. De említ

hetném azokat az embereket, akik „ismét” beszélgetnek velem. Pedig én vagyok, de valami mégis más.

Mosolyog a szívem. Annyira

hihe

tetlen… Alapvetően egy vidám, temperamentumos nőnek tűnök és úgy gondoltam, az is vagyok… De sosem tudtam elengedni a gondokat, a múltat, ezek szép csendben emésztették fel az egészségem és az egyéniségem. Ma

gam árnyéka lettem lelkileg, egészségileg, a súlyommal pont fordítva történt. Az csak gyarapodott. Jó… jó… hozzásegítettek a hormonkészítmények is. Be is fejeztem a gyógyszereket márciusban, a cigitől februárban köszöntem el, most a szorongásaim vannak soron. Valami már alakul, valahogy szabadabbnak, könnyebbnek érzem magam, és BOLDOGNAK. Mondjuk az is elég furcsa, hogy itt ülök és írok. Mindig szerettem volna, de valahogy elmaradt. Hát, íme… Most van. J

Október 22.

"Reggel, elindulván a világba utcai ruháival együtt mindenki magára ölti a páncéljait is. Eleve védekezni akar mindenféle tüske, bántalom ellen. De mekkora öröm, ha valaki olyannal találkozunk, akinek jelenlétében legalább páncéljaink egy részétől megszabadulhatunk!" Lázár Ervin

Október 18.

"Olyan sok dolog létezik, ami érzelmeket elevenít fel: a föld lágysága tavasszal, felhők a nyári égbolton, az őszi szellő illata, az esőcseppek hangja ........... Csak meg akartam osztani veled ezeket az érzéseket. " Hoshi no Koe c. film

Október 13.

Az emberi lét titka nem abban rejlik, hogy éljünk, hanem abban, hogy miért éljünk. Az ember, ha nincs szilárd elképzelése arról, hogy miért éljen, nem hajlandó élni, és inkább elpusztítja magát, semhogy e földön maradjon, még ha csupa kenyérrel rakják is körül. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij

Október 12.

A fák levelei tavasszal újra kihajtanak és ősszel újra lehullanak. A virágok újra kinyitnak és újra elhervadnak. Újra jön a tavasz, újra jön a nyár, újra jön ősz és újra jön tél. És Te természetesen azt mondod erre, hogy nem is lehetne másként, mert így van ez jól. Miért vagy úgy kétségbeesve tehát, hogy újra elölről kell elkezdd az életedet? Wass Albert

Október 10.

Érdemes lemenni a halpiacra, és megnézni a rákokkal teli hordókat. Soha nem kell fedelet tenni rájuk, mert ha az egyik rák megpróbál kimászni, a társai belekapaszkodnak, és visszahúzzák. A rossz társaság is pontosan így hat a gyerekekre. Ben Carson

Igaz leszek, mert vannak, akik bíznak bennem;Tiszta leszek, mert vannak, akik törődnek velem;Erős leszek, mert olyan sok a szenvedés;Merész leszek, mert annak kell lennem;Barátja leszek mindenkinek - ellenségnek, társtalannak;Ajándékozom, s elfeledem az ajándékot;Alázatos leszek, mert ismerem a gyengéimet;Felnézek, és nevetek, és szeretek, és magasba emelek. Howard Arnold Walter

Október 9.

"A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik."Mohamed Ali

Bármilyen tehetséged van, használd azt: az erdő is nagyon csendes lenne, ha csak azok a madarak énekelnének benne, akik a legjobban tudnak énekelni. Henry Van Dyke

Október 8.

Örvendj a hóvirágnak, az ibolyának és a búzavirágnak. Az erdő csöndjének. Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz. Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy. Vágyódj arra, amit a holnap hoz, és örvendj annak, ami ma van. Wass Albert

Október 6.

„A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa”.