Március 24.
... ahogy az erős fény árt a látásnak, és az erős hang a hallásnak, éppígy az erős sérülések elveszik a lélek erejét. Jakob Pavlovics Kozelszkij
Tegnap. Valahogy javult, aztán romlott… Minden. Éles szúró fájdalom, görcs, iszonyatos érzés. Tehetetlenség… Gyógyszer, enyhülésre várás… Visszatért a régi, rossz betegség. Meg is rendeltem a kenőcsöt, ami javulást hozott régebben. Miért hiszi azt, az ember, ha javulás lép fel, hogy akkor már minden rendben van? Persze reménykedik! És sajnálja a pénzt az egészsége megőrzésére… vagy már nem is tudom. De nagyon rossz volt. A kedélyem most sem fényes, és érdekes módon valahogy összefüggésben áll azzal, hogy a munkahelyemen problémák adódnak. Azonnal előjön a fájdalom.
Ezért fohászkodom, és igyekszem a problémák ellenére derűsen élni. Nem egyszerű. De a türelem, kitartás, hit, megint segít! Köszönet és hála érte! J Az utam pedig járom tovább, mert ha rátértem, többé nem hagyom el! Erősíteni kell magam, nagy kövek, kavicsok kerülnek utamba, de átmosom őket és akkor a sodrás felerősödik, megtisztul! És mosolyog a világ!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése