Powered By Blogger

Magamról

Saját fotó
Semmi sem gyógyít úgy, mint a mosoly és a nevetés. Ha könnyedebb lélekkel éljük a világot, azt mutatja: szívünk a helyén.(Douglas Pagels) Szeretnék idézetekkel, dalokkal, gondolatokkal segíteni. Bárkinek, aki úgy érzi, soraim mosolyt csalnak az arcára.

Május 24.

Május 24.

Váci Mihály: Ha érdemes, ha nem

Ma sem volt könnyű élni.

Nem lesz könnyű sosem.

De érdemes volt! - mindig

érdemes lesz, hiszem!

Nehéz- s el kell fogadni,

ki szemben áll velünk,

s azokat elviselni

kikkel menetelünk.

Ütésük úgy eltűrni,

hogy meg se tántorodj:

- a túloldal ne lássa

mint hull szét táborod.

Emelni, vinni vállon,

ki gyenge s már kidől:

s mert rá is jut erődből

ledöfne- úgy gyűlöl.

Naponként mosolyogni,

kínban, azok között,

kik összefenik szemük

egy jó szavad mögött.

Menni velük - már régen

nem értük - Csak azért,

mert e sereg iránya

valami célt ígért!

Velük és ellenükre

annyi közt egyedül,

- vívni, mégis azért, mi

csak együtt sikerül!:

Mindez ma sem volt könnyű

- s nem lesz könnyű sosem -

de törvény előtt vállalt sors ez,

HA ÉRDEMES, HA NEM!!

Nos, ez a tegnapi nap margójára íródott. Nagyon érdekesek az emberek. Lehet, én is az vagyok, mások szemében. De nagyon nehezen viseltetek dolgok iránt, ami valahogy kizökkent az általam meghatározott normákból. Na ez lett egy mondat… Mások az értékrendjeim. Nem vagyok begyöpösödött, de annyira furcsa, amikor tisztán emlékszem a segítséget kérő hangokra, arra, hogy mindent elkövettem, amikor segíteni kellett. Megtettem. Talán megköszönték, már nem emlékszem, nem tartottam számottevőnek. Viszont azt hiszem, ők nem emlékeznek ezekre a dolgokra. Legalábbis ez volt a benyomásom. Talán nem is kell. De az igazi énje némely embernek előbújt és ez az, ami megint arra ösztökél, „Csipkerózsika”ébredj fel a naivitásodból! Persze-persze… Tudom… Tudom, hogy futok még köröket, nem keveset, de jó sokat, tudom, hogy vár még néhány pofon. Amikor az érdekek, értékrendek felcserélődnek… Akkor becsukódik az a kapu, amin azt hitted ki-be járkálhatsz. Kedvesem, rá kell jönni, és ésszel fel is fogom, hogy a múlt az azért múlt, mert elmúlt!!

Nincs visszaút, előre nézünk! Lám mások is így tesznek! Azt hiszem, genetikailag vagyok olyannak kódolva, amilyen vagyok. J De hagyjuk már ezeket a tegnapokat! Olyan gyönyörűen süt a nap! Meleg van, a reggel illata néhány órája olyan érintetlen volt! Mosolyognak a virágaim, növekednek a csíráim, és ezek az élmények megmosolyogtatnak engem is! Töltődöm tőlük, nagyon igyekszem!!! J


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése