Május 02.
Mai napság nem ütöm le azonnal a velem gizdáskodót, miként serdülő koromban, és az alpári hangnemet se veszem át. Mostanában visszavonulok a bennem gerjesztett csúf haragokkal, és csakis akkor reagálok a sérelemre, ha már objektíven látom a történteket. E megvilágításban többnyire rájövök: egyáltalán nem érdemes foglalkozni a dologgal, annak piti-kategóriás volta miatt.
Vavyan Fable
Most már ott tartok, úgy érzem, nincs erőm vitázni, mert rosszul leszek. Nem bírom a konfliktusokat, a tegnapi eset is ezt bizonyítja. Mert vannak az ember életében olyan egyedek, akik belül férgesek, önző módon élnek és viseltetnek a másik iránt, s ha bármilyen kedves szóval igyekszel beszélni hozzá, ha nem azonos a vélemény azonnal harap. Kígyó. Isten megbocsátja a szavaimat, de erre nem tudok mást mondani. Én pedig nem állok most úgy, hogy vitázzak, mert tegnap is rosszul lettem. Erre nekem nincs szükségem. Van éppen elég megoldásra váró ügyem, ez nem az én dolgom. Ebbe belefolyni nem szeretnék....
Szóval kérem a jó Istent, adjon nekem a szívembe, lelkembe békét és nyugodalmat, mert kezdek kikészülni…. Köszönöm!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése