Február 05.

Február 05.

 Kimentem az erkélyre, s mint minden este, felnéztem az égre. Atyaisten! Holdfogyatkozás! (...) Ezt nem lehet egyedül elviselni. (...) Eszembe jut barátom, akivel két hete az újholdat néztük. Csakhogy ő most Európa másik csücskében van. Mindegy, megvan a hotel száma, hívom, kapcsolják, meglepett, álmos hang: Te vagy? Mi történt? Holdfogyatkozás van, hadarom, csak annyi, hogy nézz ki az ablakon, és bocsánat, ha felébresztettelek. Leteszem a kagylót. Nem kellett volna. Hülyét csináltam magamból. Egy óra múlva csöng a telefon. Most ment le az árnyék a Holdról, mondja. Aludj jól.
Janikovszky Éva

Már elég régóta tervezem, hogy írok.  Mármint a témák kavarognak a fejemben, mert lenne miről. Mint pl a Demotiváló című történet, ami megfogalmazódott a fejemben. Volt még néhány, most valahogy egy sem ugrik be. Persze mind eközben zajlanak az események, sűrűsödnek, néha csak nézek, mint a moziban. Lassan ott tartok, hogy fel kell írnom, mi is a következő teendő, aztán ha megvan, akkor kipipálom.  Most egyébként egyébként fázom. Kint -9 fok, bent megy a fűtés…és mégis…