Powered By Blogger

Magamról

Saját fotó
Semmi sem gyógyít úgy, mint a mosoly és a nevetés. Ha könnyedebb lélekkel éljük a világot, azt mutatja: szívünk a helyén.(Douglas Pagels) Szeretnék idézetekkel, dalokkal, gondolatokkal segíteni. Bárkinek, aki úgy érzi, soraim mosolyt csalnak az arcára.

Június 17.

Június 17.

Növekszünk, változunk, néha észreveszünk magunkban egy-egy hibát, amit ki kell javítani, nem mindig a legjobb megoldást választjuk, de a megpróbáltatások közepette tovább élünk, létezünk, és igyekszünk szilárdan állni, hogy méltóságot kölcsönözzünk, de nem a falaknak, s nem is a kapuknak és az ablakoknak, hanem annak a belső, üres térnek, ahol imádjuk mindazt, ami számunkra kedves és fontos. Paulo Coelho

Sebnyalogatás. Sebek nyalogatása. Talán ezt mondhatom magaménak az elmúlt két hétben. Azt hiszem olyan dolgok történtek az életemben, amik még soha. De egyszer ezeket is meg kell tapasztalni ahhoz, hogy újraéledjünk. Aki nem tud lealacsonyodni, az nem tud honnan felemelkedni. Na, ezt most félig-meddig idéztem, mert agyam néha, mint a szita…. Mindennek oka van, csak iszonyat nehéz megtapasztalni a saját bőrünkön, megválni megszokottnak, öröknek hitt dolgoktól, megtapasztalni kedves ismerős bánatát, szerette- szülője elvesztése miatt, egyre gyakrabban… Mind-mind az élet dolgai, az élet alakulásának, változásának következményei. De ugye itt jön el az a pillanat, milyen nehezen dolgozzuk fel, milyen nehezen állunk a változások elibe, csak azt szeretnénk magunkénak tudni, ami jó, ami a javunkat szolgálja. Evidens… Viszont közben nem tudhatjuk, mi is lesz az a változás, az az „ütés”, amelyik javunkra válik. Sokszor, nagyon sokszor érzem magam magányosnak, talán önnön hibám. Éppen ideje lesz, hogy összekapjam magam, hogy megtegyem az első lépést. Kicsit több önbizalomra van szükségem, mert azt is megtépázták rendesen. Csak forog az agyam, de olyannak érzem, mint egy körforgalomba való közlekedést, ahonnan nem tudok kisorolni, mert nem tudom melyik a jó irányba haladó kivezető út. Ugye, az a bizonyos női sofőr! J

Kérem! Süt a nap! Nyár van, szabadság (és akkor nem nevezem nevén, hogy regisztráltan munkanélküli időszak…..)! Tessék örülni, mosolyogni, bízni és hinni! Önmagunkban, az emberekben, a lehetőségekben! Hogy képesek vagyunk haladni, és kihozni magunkból azt, amit legmerészebb álmainkban SEM hittünk el! Van feladat? Nosza! J Hála érte!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése