Június 02.

Június 2.

Az élethez egyébként hatalmas bátorság kell. Ha minden kockázatot bevállalva teljesen beledobom magamat az életembe, ha van bátorságom élni, dolgozni, tanulni, játszani, akkor nincs kapacitásom a gonoszságra. Az egyik alapfeltétele az irigységnek az, hogy az ember nem dolgozik, nem tanul, nem él, csak egyszerűen megáll, és nézi azokat, akik szerinte élnek. Amikor ezt a nézői álláspontot felveszi valaki, akkor kezdődik a baj. Akitől megvonják, vagy aki megvonja a lehetőséget, hogy a képességeit, érdeklődését, tehetségét kibontakoztassa ott és akkor, ahol és amikor akarja, az veszélyeztetett és veszedelmes lesz. Feldmár András

Nos…. Tegnaptól munka- és állásnélküli vagyok. Nem az én szégyenem ezt 43 évesen, annyi viszontagság után leírni. Az emberek hozzáállásával van a gond, lehet az enyémmel is, hisz közéjük tartozom. Tudom, jótett helyébe jót ne várj, de az elmúlt 10 évben azt hiszem több esetben nyújtottam segítő kezet, amikor baj volt, amikor más nem tudta megoldani a gondokat. Nem probléma, nem bánom, így kellett lennie. Csak sajnálom, ha valakinek szelektív a memóriája, és jelen esetben minden vagyok, csak jó nem. Bár sosem voltam bent a pikszisben… Tudom. De ahhoz, hogy valamikor esélyem legyen az igazságra, most már nekem is, ahhoz lépnem kellett. Persze, nem lettem könnyebb lelkileg, csak határozottabb. Az állandó sakkban tartás, majd mattolások idejének vége. Természetesen jogi úton tudom csak tovább folytatni a dolgot…nem tehettem mást.. Nem is ragozom tovább, léptem, és lépegetek tovább. Nagyon-nagyon sokat kell még tanulnom, és valahogy azt veszem észre, most mindenkinél olyan „fordulópont” féle van. Sok ismerősöm küszködik belső harcokkal, döntésekre kényszerülve. Mégis érzem, másként nem megy. Ilyen világot élünk, meg kell tanulnunk a saját útjainkat járni, fel kell nőnünk önmagunkhoz. Nem egyszerű a feladat mégis reményteljes. Nekem legalábbis. Érzem magamban a még kiaknázatlan lehetőségeket, tudom, többre vagyok képes és többre vagyok érdemes. Lassan elkezd a salakanyag távozni a lelkemből, a aztán majd a testemből is, csak meg kell lelnem hozzá a megfelelő nyugalmat. Erre ez idáig nagy erőfeszítéseket tettem, és a továbbiakban turbóznom kell. Hatalmas türelem kell még, tudom. Állok elébe. És hála, szeretet, mindezért. J