Május 23.
Az ember
hajlamos úgy kezelni ezt a három idősíkot - múltat, jelent és jövőt -, mintha
egyenértékűek lennének, miközben az élet csak a jelenben tud megnyilvánulni,
ezért igazán csak annak van értéke. A másik kettő csak gondolatok halmaza,
mentális projekció. Nem mondom, hogy nincs helye a kreatív gondolkodásnak,
annak, hogy az ember tervez, de amikor fontosabb lesz a holnap, mint a mostani
pillanat, akkor baj van - és az emberek 90 százaléka így éli az életét. Mester
Tamás
Csend
Leírva öt
betű,
kimondva
öt hangzó….
mely oly
sokat jelent.
Hallgasd
csak:
csend.
C, mint
cirógat,
S, mint
selymesen,
E, mint
elmélázva,
N, mint
napsütésben,
D, mint
derűsen.
Alig várod
a lüktető zajból,
hogy
átöleljen,
s megnyugvást hozzon.
Hogy
dallamával körbefonjon,
hogy ott
belül szétáradjon.
Mily jó
is, és hallgatod, milyen békés a csend.
Aztán
hallgasd csak:
csend!
C, mint
cinikusan,
S, mint
sikoltva,
E, mint
egyedül,
N, mint
nélküled,
D, mint
dideregve.
Belesikít
az éjbe,
lelked
marcangolva,
nincs aki
szólna,
megfojt a
csend.
A síri, a
néma,
vonyít és
taszít és hangot keres…
Üvölt a
csend, dobhártyát szaggatóan,
mélyen
keserűen….
Feszít és
hallgat egyre erősebben…
Mélye húz
magával feketén, sötéten….
Mígnem
elpihen és rád tör újból a csend.
Hallgasd
csak:
C, mint
céltalan,
S, mint
sóváran,
E, mint,
elhagyottan,
N, mint némaságban,
D, mint
dacosan…
Üres,
kongó fájdalomban
társad
lesz…a csend…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése